Gyurkovics Sándor (
Szegénysándor),
nagymama testvére 1874-ben Székesfehérváron született (
familysearch.org). Az 1910-es évek elején
ismert „vállalkozó”. A többi között sertéshizlaldát működtet, amely elsősorban
Bécsbe szállít élőállatot és övé a város kedvenc sörözője, a Rózsáskert. Gyurkovics
Sándor virilista, s mint ilyen részt vehet a közgyűlés ülésein, így idejében
értesül a Malom patak és a Varga csatorna által határolt terület rendezési
terveiről. Megveszi a patak partján, a malommal szembeni területet és
„könnyűszerkezetes elemekből” gyorsan fölépíti Fehérvár népszerű kerthelyiségét,
ahol meleg nyári estéken a város illusztris személyiségei, politikusok, katonatisztek,
színészek kockás abroszok mellett múlatják az időt.
Szegénysándor első
házasságából három, második házasságából négy lánya született. Mégis az elsők
között hívják be katonának. Nagymama szerint testvére mulatós, nehéz természetű
ember, nagyon sok az adósa, haragosa, irigye. Amikor elviszik a frontra,
nagymamára hagyja a Rózsáskert vezetését és lányai nevelését. (Azóta Gyurkovics Sándor dédunokájától megtudtam, hogy második felesége, Bujdosó Mária 1914-ben meghalt.)
Tábori posta: 1916. 1/23.
Lipp Dezsőné részére. Rózsáskert.
Kedves Margit és
gyermekeim!
Mi már egy hét óta itt vagyunk egy községben*. Nem a
legjobban érzem magam, sokat nélkülözünk. Mi újság van otthon? Írjatok, én már
két lapot küldtem. Hogy viselik magukat a gyerekek? Csak erélyesen fogd őket.
Hogy múlt el a Sebestyén**? A zenészeket tiszteltetem, csak tisztességesen viseljék magukat. Pénzem
még van, de azért küldhettek 20 koronát és egy kis füstölt szalonnát.
Szeretettel csókollak benneteket!
Sándor***
A Rózsáskert vezetése egyáltalán nem lehetett könnyű feladat,
de hát nagymama sem ijedt meg a saját árnyékától. A napi bevételt a
hálószobájában őrzi, mellette töltött pisztoly. A családi legendárium szerint
egyik éjszaka Józsi, a fiatal mindenes szokása szerint jól besörözve eltéveszti
(?) az ajtót és nagymama szobájába nyit be. Nagymama habozás nélkül elsüti a
pisztolyt. – Úgy, úgy, Lipp néni – mondja Józsi –, lőjön csak le, részeg disznó
vagyok, megérdemlem...
A sötétben leadott lövés persze célt téveszt.
„Lipp néni” a harmincas évei elején jár, ebből az időből
sajnos nincs róla fényképünk, de a tíz évvel korábban készült képen is látszik,
milyen szép asszony. Férje Amerikában, úgy hogy Józsin kívül bizonyára még sokan
szeretnék megtalálni hálószobája bejáratát.
*A tábori posta levelezőlapjain „biztosági okokból” nem volt
szabad feltüntetni a település nevét. A Hadtörténelmi Levéltártól kapott információ szerint a m.
kir. 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezred 1915. májusától az összeomlásig az
olasz hadszíntéren harcolt.
**Január 20-a, Szent Sebestyén napja fontos ünnep
Székesfehérváron: 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt
tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyént, hogy menekítse meg őket. Megmenekültek
és be is tartották fogadalmukat: először kápolnát, majd templomot emeltek a
Felsővárosban Szent Sebestyénnek. Hagyományosan a Rózsáskertben is
megünnepelték Sebestyén napját.
***Gyurkovics Sándor soha nem tért vissza
a frontról. Eltűntnek nyilvánították.
