Mit keresett Nagypapa 1909-ben Frankfurtban?

Akkor kezdődött, amikor egy távoli rokontól levelet kaptam, hogy ő a Lippek családtörténetét kutatja és ha van kedvem, segítsek ebben. Kedvem éppen semmihez sem volt, hát hosszan, elmerengve nézegettem a képeket. K. P. néhány konkrét kérdést is föltett, az egyik képen egy négytagú család látható, papa, mama, két fiú és két lány. Kik ők? Lehet, hogy Lipp Ágoston, nagypapa édesapja és felesége, Császár Júlia az 1880-as évekből? Vagy egy még régebbi generáció: Lipp (Lieb) Rudolf és Schubert Anna, az ősszülők? Fogalmam sincs.

Kinyitottam a szekrényfiókot, amelyben saját családi fotóimat őrzöm és találomra beletúrtam. Nagypapa egyébként jól reprezentált a családi képtárban. Például ez itt! A fotó 1909-ben, Frankfurtban, Samson és társa atelierjében készült. Éppen abban az évben, amikor Székesfehérváron megszületett a lánya, Margit. (M. úgy emlékszik, hogy nagymamának Győrben született az első gyereke, Dezsőke, de ő még csecsemőkorában meghalt.)

Mit keresett nagypapa Frankfurtban? A kép lánya születése előtt vagy után készült? Valószínűleg utána, mert a következő képen szűkebb családunk újra együtt látható: Lipp Dezső, felesége, Gyurkovics Margit, és gyermekeik: Imre (az apám) és Margit. A kép nyilván néhány évvel a frankfurti felvétel után, 1912 tájban készülhetett, Székesfehérváron. Apám 1910-ben született, a képen, gondolom, másfél éves lehet. Nagypapa levette a frankfurti világfi jól szabott öltönyét, cvikkerét, bajuszt növesztett és ezzel alkalmazkodott a székesfehérvári iparos ősök jól ismert bajuszos arcvonásaihoz.

Szóval, mit keresett nagypapa 1909-ben Frankfurtban? Hány éves is volt? Fogalmam sincs. Azt sem tudom pontosan, mikor született. E. fölfedez egy amerikai honlapot, a Free Family History and Geneology Records-ot, amelyen a közép-európai térségben, Magyarországra vonatkozóan ötféle forrásban kutathatunk. A katolikus születési anyakönyvi bejegyzések között meg is találjuk Lipp Ágostont (született: 1857-ben Székesfehérvárott) és Császár Júliát (sz. 1864-ben Besnyőn), valamint 12 gyermekét. Elképesztő, hogy egy ország, amely valóban fontosnak tartja a nemzeti identitást, és amely elég gazdag ahhoz, hogy erre energiát és pénzt áldozzon, milyen találékonyan segíti állampolgárait (de nem csak őket), hogy megtalálják a gyökereiket. (Később erre újabb és újabb példákat találok.)

A Free Family History szerint nagypapát, Lipp Dezsőt 1881. május 12-én keresztelik meg Székesfehérváron, a felsővárosi plébánián. Ő a legidősebb, az elsőszülött fiú. Ő is a műköszörűs mesterséget tanulja, föltehetően édesapja műhelyében. (A képen Lipp Ágoston látható a műhely ajtajában.) Nagypapa 25 éves korában, 1906-ban nősül, feleségül veszi az akkor húsz esztendős, Gyurkovics Antal és Litsauer Mária házasságából született Gyurkovics Margitot.

Egy 1902-es összeírás szerint Fehérváron abban az időben két műköszörűs működik. Közülük az egyik Lipp Ágoston, üzlete a Kígyó utca 9/A alatt található. Dédnagypapa tehetős ember, ipartestületi elnök, virilista. Mégis, amikor legidősebb fia, Dezső megnősül, talán hogy ne támasszon magának konkurenciát, Győrben vesz neki üzletet. Apa és fia mindketten nagy biciklisek. (A képen nagypapa látható teljes kerékpáros díszben, érmeivel.) Nagymama elmondása szerint Ágoston és Dezső biciklivel megy Győrbe, hogy kiválasszák a megfelelő üzlethelyiséget.

Nagymama szerint nem érzik jól magukat Győrben. Ő egész nap otthon ül, nagypapa az üzletben dolgozik. Este, ha megjön Dezső, sörözni mennek a Koronába, vagy moziba. Hiányzik az ismerős Fehérvár. Nem éltünk jól, mondta nagymama. Erre a mondatra, amikor elhangzott,  talán többször is, aligha figyeltem. Most, hogy ezeket a sorokat írom, és M. is emlékeztet rá, újra eszembe jut. Te tudod, kérdem M-et, miért ment nagypapa 1909-ben Frankfurtba. M. azt válaszolja, hogy a családi krónika szerint nagypapa mesterségét tökéletesítendő ment Németországba, Frankfurt am Mainba, a Solingen fellegvárába. (Ágoston dédpapa műhelyének portálján is olvasható a cég dicsérete.) Elképesztő, morgok az orrom alatt, abban az évben, amikor Székesfehérváron megszületik első gyermeke, Frankfurtban, egy fotoatelierben pompázik jól szabott öltönyben, selyem nyakkendőben, cvikkerrel. Na, belátom, ez elég meggondolatlan és rosszindulatú megjegyzés volt részemről, ráadásul olajat öntök vele a tűzre. Nagypapa csélcsap természetét már eddig is sokan és sokszor szóvá tették a családban, egy hölgy például odáig ment, hogy mérgében a szememre lobbantotta: én is az ő természetét örököltem. Na ’iszen!

Minden esetre nagypapának egy időre nyoma vész. Annál megdöbbentőbb egy 1913-ban keltezett, nagymamának írott levele. „Kedves Margitom! Nem akarok levelemmel hosszú lenni, csak rövid. Isten áldása legyen veled és rajtad. Ne feledkezz el rólam, és óva intelek, te se feledkezz meg magadról. Bocsáss meg, amivel vétettem, én megbocsátok. Május 29-én indulok az Amerika nevű hajóval az új világba. Végső óhajom, hogy gyerekeimre vigyázz, légy jó erkölcsű, istenfélő. Kívánom, hogy jövőre több örömöd lehessen! Csókollak igen sokszor, szerető Dezsőd.”

Nagypapa a tízes évek elején kivándorolt Amerikába. Ezt tudtuk. Azt is, hogy az első világháború miatt nem vihette magával a családját. Vagy éppen előrement, előkészíteni a terepet, csak nem jött össze. De mi ez a Ne feledkezz el rólam, és óva intelek, te se feledkezz meg magadról. Bocsáss meg, amivel vétettem, én megbocsátok...

Miért? Mi történt? Már megint a családi titkok! „Az írás abban segít, hogy formát adva a titkoknak, be tudjuk őket illeszteni az élettörténetünkbe” – írtam előző blogomban. Csak nem a hóhér akasztásának esete forog fent? Mivel fogalmam sincs, mi történt, ezért írom ezeket a bejegyzéseket? Netán hogy megértsem?

Lipp Tamás

http://lipptamas.hu/